A kapcsolás egy LM324-es, négyes műveleti erősítő IC-n alapul, amit egy három trazisztoros darlington emitterkövetővel 'fejeltek meg'. Az IC A részerősítője a hőkompenzált 6,8 V-os Zener-diódával képezi a nagy- stabilitású referenciafeszültség-forrást. A kimenetén levő P2-es (előlapi) potenciométerrel állítható be a tápegység kimenő feszültsége. A P4-es trimmer-potenciométer pedig a maximális kimenő kimenő feszültség beállítására szolgál (felcsavart P2 esetén). Az IC B részerősítője a hibajel erősítő.

Nem invertáló bemenetén P2-től kapja a vezérlést, míg az invertáló bemenetét a tápegység kimenetén jelentkező (terhelésváltozás okozta) feszültségváltozás vezérli. Ha csökken a tápegység kimenő feszültsége a 8-dik IC lábán növekszik a potenciál. A B op. amp. hajtja meg a tápegység darlington-kapcsolású soros áteresztő elemét. A D részerősítő és áramköre végzi a kimeneti áram limitációt. Az előlap P1-el állítható be a 'megszólalási' áramérték, míg a P3-as trimmer-potenciométerrel a maximális kimenő áramértéket állíthatjuk be.

Az Rx 0,2 ohmos huzalellenállás az áramkorlátozó figyelő ellenállása. D komparátorként üzemel, nyugalmi állapotban kimenete az LM324 27V-os tápfeszültségére van kiakadva. Az áram limitáció megszólalásakor kimenő feszültsége 0-ra esik és az 1-es lábra kötött 1 N4148-as diódán át lezárja a soros áteresztő elemeket. Az LM324 utolsó, C részerősítője vezérli az áramlimitációt kijelző LED-et. Nyugalmi állapotban a D kimenetén levő magas szint miatt C kimenete 0-n van (a 13-as invertáló bemenet). Áramlimitációkor C kimenete 27V-ra ugrik és a LED begyújt.

Ha nagy áramot kell hosszabb időn keresztül a tápegységnek leadni, előfordulhat, hogy az áteresztő tranzisztor hűtőbordája túlmelegszik. Ennek elkerülésére érdemes beépíteni elektronikus vezérlésű ventillátort, mely csak akkor kapcsol be, ha valóban szükség van rá.

Kísérleti áramköröket elindítani tökéletes. Érdemes feszültségmérővel kiegészíteni vagy akár ampermérővel is, így fullos műszert kapunk.
A kapcsolás egy módosított változata itt látható.