





Elektromos gázgyújtó
A kapcsolás egy nagyfrekvenciás blocking-oszcillátor, és az azt követő, alacsonyabb frekvenciájú, tirisztoros oszcillátor segítségével elektromos kisüléseket állít elő, ami több célra is használható, jelen esetben gyújtóként funkcionál.
Régi monitorok, számítógép tápegységek bontásából származó alkatrészekből állt össze a kis eszköz. A blocking-oszcillátor, ami a T1-ből, az R1-ből, C3-ból és a BD243-as tranzisztorból áll, a bemeneti, alacsony feszültségből nagyobb feszültséget állít elő, ami a T1 szekunderén jelenik meg, egyenirányítva kb. 350V. Ezzel a C2 a T2 primerén át feltöltődik, közben az R2 is tölteni kezdi a C1 kondenzátort. Kb. 32V körül a diak impulzust ad a tirisztornak, ami rövidre zárja a C2-t a T2-vel, és kisüti a C1-et is, nagyfeszültséget indukálva a T2 szekunderén, ahol egy szikrasorozat keletkezik a piros drótok végei között.
Ennek segítségével különféle, gázzal üzemelő berendezéseket gyújthatunk (tűzhely, hegesztőpisztoly, forrasztólámpa, stb.). A blocking-oszcillátorok egyszerű felépítésűek, jó hatásfokkal üzemelnek, viszont néha szórakozni kell az alkatrészekkel, hogy működjön.
A primer oldalon 12 menet van a tápfeszültségre, illetve 10 menet a tranzisztor vezérlésére, a szekunderen 330, de ezt változtathatjuk igény szerint. Vegyük figyelembe a tekercselés irányát, mert a tranzisztor bázisára csatlakozó tekercs ellentétes irányú (a tekercs végpontja van a bázison, nem a kezdő)
A kapcsoló üzemű tápoknál használatos képlettel számolhatunk menetszámokat, 10000Up(V) / (4 * A(cm2) * F(Hz) * B(kb. 0,1-0,2T), a pontos frekvenciát viszont érdemes kikísérletezni, főleg, ha ilyen kukázott alkatrészekből dolgozunk. Ebben az esetben 58-60kHz körül jött ki a frekvencia, de ezt az R1-C3 variálásával módosíthatjuk. Érdemes az R1-el sorba kötni egy potmétert, kb. 50 kOhm mérettel, ezzel a kimeneti feszültség is módosítható. A T2 is némileg ötletszerűen lett megtekerve, az eredetileg egy hálózati zavarszűrő része volt, osztott szakaszos csévetesttel, így nagyon jól használható nagyfeszültségre (az osztott tekercsen nehezebben üt át a szikra a menetek közt). A gyári tekercselést meghagytam rajta, ami szakaszonként kb. 90 menet, és tekertem rá még 20-at primerként, így az arány 20:270 lett, ehhez 1,5-2 mm-es szikraközt állítottam be a szekunderen a drótvégek között.
A szikrasorozat a C2 és a C1 arányával, illetve az R2 értékével állítható be. Ebben a felállásban kb. 15 kisülés/másodperc. Ha idő előtt gyújt be a tirisztor, a C2-nek nem lesz ideje feltöltődni, így nem lesz szikra a T2-n, ha pedig túl későn gyújt, akkor lassú lesz a kisülések közti időtartam. Lehet egyébként másféle tranzisztort (pl. BD139), kisebb tirisztort (pl. MCR100-6G) is használni, (nekem most pont ilyen BT152-800R akadt a fiókban...) de figyelembe kell venni a gate áramot/feszültséget, nehogy tönkretegyük.
Régi monitorok, számítógép tápegységek bontásából származó alkatrészekből állt össze a kis eszköz. A blocking-oszcillátor, ami a T1-ből, az R1-ből, C3-ból és a BD243-as tranzisztorból áll, a bemeneti, alacsony feszültségből nagyobb feszültséget állít elő, ami a T1 szekunderén jelenik meg, egyenirányítva kb. 350V. Ezzel a C2 a T2 primerén át feltöltődik, közben az R2 is tölteni kezdi a C1 kondenzátort. Kb. 32V körül a diak impulzust ad a tirisztornak, ami rövidre zárja a C2-t a T2-vel, és kisüti a C1-et is, nagyfeszültséget indukálva a T2 szekunderén, ahol egy szikrasorozat keletkezik a piros drótok végei között.
Ennek segítségével különféle, gázzal üzemelő berendezéseket gyújthatunk (tűzhely, hegesztőpisztoly, forrasztólámpa, stb.). A blocking-oszcillátorok egyszerű felépítésűek, jó hatásfokkal üzemelnek, viszont néha szórakozni kell az alkatrészekkel, hogy működjön.
A primer oldalon 12 menet van a tápfeszültségre, illetve 10 menet a tranzisztor vezérlésére, a szekunderen 330, de ezt változtathatjuk igény szerint. Vegyük figyelembe a tekercselés irányát, mert a tranzisztor bázisára csatlakozó tekercs ellentétes irányú (a tekercs végpontja van a bázison, nem a kezdő)
A kapcsoló üzemű tápoknál használatos képlettel számolhatunk menetszámokat, 10000Up(V) / (4 * A(cm2) * F(Hz) * B(kb. 0,1-0,2T), a pontos frekvenciát viszont érdemes kikísérletezni, főleg, ha ilyen kukázott alkatrészekből dolgozunk. Ebben az esetben 58-60kHz körül jött ki a frekvencia, de ezt az R1-C3 variálásával módosíthatjuk. Érdemes az R1-el sorba kötni egy potmétert, kb. 50 kOhm mérettel, ezzel a kimeneti feszültség is módosítható. A T2 is némileg ötletszerűen lett megtekerve, az eredetileg egy hálózati zavarszűrő része volt, osztott szakaszos csévetesttel, így nagyon jól használható nagyfeszültségre (az osztott tekercsen nehezebben üt át a szikra a menetek közt). A gyári tekercselést meghagytam rajta, ami szakaszonként kb. 90 menet, és tekertem rá még 20-at primerként, így az arány 20:270 lett, ehhez 1,5-2 mm-es szikraközt állítottam be a szekunderen a drótvégek között.
A szikrasorozat a C2 és a C1 arányával, illetve az R2 értékével állítható be. Ebben a felállásban kb. 15 kisülés/másodperc. Ha idő előtt gyújt be a tirisztor, a C2-nek nem lesz ideje feltöltődni, így nem lesz szikra a T2-n, ha pedig túl későn gyújt, akkor lassú lesz a kisülések közti időtartam. Lehet egyébként másféle tranzisztort (pl. BD139), kisebb tirisztort (pl. MCR100-6G) is használni, (nekem most pont ilyen BT152-800R akadt a fiókban...) de figyelembe kell venni a gate áramot/feszültséget, nehogy tönkretegyük.
Nézettség:








Szint:


Szavazat:
Készült:
2025. január 01. 15:06
2025. január 01. 15:06
Vélemény:
2
Szavazat:
0
Mai látogató:
302
Utolsó látogatás:
Ma 16:32:23
Bejelentkezés után használható funkció!
Értékeld a cikket!
Szavazatok
0,0
Az írást küldte: zenobia88
Legújabb írás
